Tracks

01. Szervetlen
02. Molekuláris Gépezetek
03. Köd Utánam
04. Űrhajók Makón
05. Piroshátú
06. Esőlámpás
07. Kabócák, Bodobácsok
08. Őszi Varázslók
09. Fehér Berek



01. Szervetlen

Hatszöges rendszer, lüktet a dolomit -
Szilárd rácsban szemcsés szövet,
Tömeget alkot, gyűrő, taposó
Lassú anyag, szervetlen erő.

Kavarog a táj, belekiabál,
Belekalapál, hogy karikaesőben lenne
Katicabogár, fekete madár,
Ide-oda jár, mállik a kő a sötétben.

De kristályrácsban kering az idő.

(Ez a rend odabenn.
Konok, szigorú.
Csilló titkok metszik a formát,
Hidegen ragyog a hatalmas éj.)


02. Molekuláris Gépezetek

Szénizotóp, szénizotóp,
Süss fel!

Szénizotópmalom karjai járnak
Új Nanováros fényeinél,
Járnak és járnak és szintetizálnak,
Éljen a Haladás, éljen a Fény!

Hidrogénhíd tör a tiszta jövőbe!
Előre, előre!
Héjakra, gyűrűkre, mezonmezőre!
Előre, előre!
Hallgatag szénmedence népe,
Előre, mind előre!

De tűnt idő, te merre bolyongsz az anyagban?
Visszatérsz-e még a nyüzsgő szálakon?
Rétegek, halmazok, iramló pályák,
Ez vagyok én, és ez itt az otthonom.

Róka hasa telelő, mélyén folyik az idő,
Alvó libalegelő, zúgó libalegelő.
Kádam vizén a hajó, bentről szól egy rádió -
Éjjel anya hallható, nappal apa hogyha jó az adó.

Róka hasa telelő, felhőn gurul az idő,
Halkan rezeg a mező mélyén valami erő.
Este leesik a hó, csend van, kiköt a hajó.
Lámpás téli kikötő mélyén molekula nő idebenn.

Mint ahogy látjuk, apró, molekuláris gépek azok,
Amelyek ezt a mozgást végzik.
Hangsúlyozom mégegyszer, a molekulák szintjén
Egy sejtben nyolcmilliárd fehérjemolekula fordul elő
És ezek a parányi kis gépek végzik összehangoltan a mozgásokat.

Fordul a gép!

A vágtató ló mozgása esetén az izomrostokban fehérjék,
Az aktin- és miozinszálak egymásra csúszása idézi elő a mozgást tulajdonképpen,
És akkor is, amikor felemelem a kezemet, az izmaimban, az izomsejtekben
Ezek a fehérjeszálak csúsznak egymásba.

Fordul a gép,
Folyik el az élet.

És ezek a másodlagos kölcsönhatások szobahőmérsékleten, tehát az élet hőmérsékletén
Örökösen felhasadnak a hőmozgás energiája folytán, de csak egy-egy kötés hasad fel,
Tehát maga a szerkezet fennmarad egységesen, ugyanakkor bizonyos elemei képesek
Elég jelentős atomi szintű mozgásokra. Ennek a következménye az az előző ábrán szemléltetett
Nyüzsgés, mozgás, amit láttunk. Tehát a fehérjék térszerkezete örökös nyüzsgésben van
Szobahőmérsékleten, és ez a fajta flexibilitás teszi lehetővé azt, hogy a fehérjék, mint
Molekuláris gépek, atomi mozgások végrehajtására képesek.


03. Köd Utánam

Szárnyal a rengeteg, hajában a hold ül,
Fénye az ablakom, takarómon rezdül
A csillagos égbolt, éji kerék jár
Körbe a ház fölött, százezer év már
Elmúlt és alszom és álmodom egyre,
Zakatol a vaskocsi fel a palahegyre.
Át a mezőkön, túl a kaszálón
Futnak a felhők, száll a kabátom
A szélben, ó a szélben.

Andezit dolgozik, zúg a sötétben,
Zümmög a széntelep, hunyorog a testben.
Alszom és alszom és álmodom egyre,
Futnak a felhők fenn dideregve.
Futnak a felhők, szállok a szélben
Át az időkön, mint a mesében,
Alszom és alszom és álmodom egyre,
Szalma zizeg, pörög, hull a szememre
A holdból, ó a holdból.


04. Űrhajók Makón

Zörgő mákházak utcája, régi város,
Hajlott tornyaiban szól a szél,
A Sírkert utcában kémények dorombolnak,
A Hársfa utca fái alszanak.

Ha a Kertész utcára indulsz, csak esernyővel,
A Jég utca mélyén a birsalma, hopp!
Hullik, hullik csak, lekvár lesz éjszakára,
Sárga, sárga, sárga, mint a hold.

A Bolygó utcában elvesztem űrhajóval
Szép nyolcvanhárom októberén,
Pedig a Nagycsillagtól a Hold utca irányába
Űrhajóknak világítanak.


05. Piroshátú

[Instrumental]


06. Esőlámpás

Kerted, ha lenne, felhőt szeretne,
Nyirkos ezüstpor, hull a halk eső.
Erdőd, ha volna, mélyén gurulna
Sárgán kerek hold, hullna halk eső.
Esti szobádban álmod, ahány van,
Fénylik, ameddig hull a halk eső.
Végig amerre elmész sietve
Pöttyös a járda, hull a halk eső.


07. Kabócák, Bodobácsok

És mikor elmúlt a nyár, a piroshátú kisbogarak elindultak mind egy rejtelmes világba.
Lábuk nyomán elmerült a kert, vele együtt süllyedt a kút, a ház, a sok málna és a diófa is lassan,
És én is akkor süllyedtem ebbe a mély sárga, lázas őszbe el.


08. Őszi Varázslók

Kelő fények parazsából
Lüktet a lélek, lüktet a lélek,
Zöld résekben születnek csak
Szertehajló messzeségek csendjei.

Átvágtassunk tűnt kerteken,
Nincsen bűn, ugye nincsen bűn -
Új ruhában, hosszú sálban
Álmodón és nagyszeműn röpüljünk.

Általmenjünk hét tengeren
Vad hajók, mi vad hajók,
Csatos könyvbe fessünk mindent
Úgy legyünk mi varázslók.

És nagy szívekbe kopogtassunk
Őszökön, hej őszökön!
Feküdj mellém, halott lányka,
Suttogd most, hogy visszajön minden.


09. Fehér Berek

Hol jártál, fekete madárka?
Itt a tél, leesik a hó.
A jég alatt fekszenek a békák,
Hátukon barna takaró.

Szívükben három kicsi kamra,
Benn halkan forog a salak.
Mély a csönd, fekete madárka,
Az erdőben elbújik a nap.

Énekelj a hallgatag halaknak,
Alszanak, elalszanak mind.
Hull a csönd, fekete madárka,
Itt a tél, betemet a hó.