(Az anyag galaxisokra)
(És csillagokra tagozódik)
(A metagalaxis)
(Sűrűségeloszlása ennek következtében)
(Nyilvánvalóan inhomogén)

A kezdeti eloszlás
Homogén, izotrop

A kezdeti eloszlás
Homogén, izotrop

Elliptikus galaxisok
Csillagokban születnek
Körbeforgó spirálkarok
Fénytelen örvénylenek

Forduló csillagrendszer
Épülő távolságban
Elnyúló őspályákon
Álmodva azt kívántam

Hogy te legyél a Hold
Ami mindig bennem volt
És én legyek a Nap
Ami benned megmarad

Holdvilágba' elalszom ma
Nem ébreszt fel engem soha
Senki ember ez világon
Úgy alszom el azt kívánom

Fragmentális folyamatok
Gravitációs felhalmozódás

Erő
Anyag

A kötési energia
Meghatározható

Erő
Anyag

Kétségbevonhatatlan
Létezés lüktet a kozmosz

Erő
Anyag

Életgép, csillagkohó
Salak lesz bennem a lélek

Erő
Anyag
Salak

And as the spirit's grained to sack
Of shining flesh by mills of time
And as the flaming's drowned to mud
All whisper me mortality

By window slumbering deeply
Soul silence, rain painting of thee
Ships of time sail me home this night
Let the sea wash my hair weak white

Glass-hearted clouds above diving
Veering and falling and rising
Nightfall room, winter shade these days
I close my eyes when I am awake

Beneath an evening garden
Glowing the loneliness
These are the shades of passing
To paint incandescence

The machines of changing
Revolving, rotating
Ships of time sail me home this night

Neath waters slumbering
Neath gardens still glowing
Let the sea wash my hair weak white

(When you wake up, you close your eyes)
(Wake up, close your tiny eyes)
(When you wake up, you close your eyes)
(Wake up, you close your tiny eyes)

Szárnyát kibontja
Vásznát kioldja
Minden porontya
Minden porontya

Bolygó, bolyongó
Bolygó, bolyongó
Bolygó, bolyongó
Bolyongó, bolygó

Szárnyát kibontja
Vásznát kioldja
Minden porontya
Minden porontya

Bolygó, bolyongó
Bolygó, bolyongó
Bolygó, bolyongó
Bolyongó, bolygó

[Instrumental]

Útra kelünk
Megyünk az Őszbe
Vijjogva
Sírva, kergetőzve
Két lankadt szárnyú
Héja-madár

Új rablói vannak
A Nyárnak
Csattognak az új
Héja-szárnyak
Dúlnak a csókos
Ütközetek

Szállunk a Nyárból
Űzve szállunk
Valahol az Őszben
Megállunk
Fölborzolt tollal
Szerelmesen

Ez az utolsó
Nászunk nékünk
Egymás husába
Beletépünk
S lehullunk
Az őszi avaron

Jókor menekülsz
A patak csupa bánat
Felborzad a szél
Kiszakadnak a felhők

Csattanva lezúdul
(Csattanva lezúdul)
A zápor a vízre
(A zápor a vízre)
Elporik a csöpp
(Elporik a csöpp)
Nézek utánad
(Nézek utánad)

Elporlik a csöpp
De a test csak utánad
Nyújtózik
Az izmok erős szövedéke

Még őrzi a vad
(Még őrzi a vad)
Szorítást, a szerelmet
Emlékezik és
(Emlékezik és)
Gyötri a bánat

Úgy gyötri a testet
Utánad a bánat
Úgy röppen a lélek
Utánad, elébed

Ó, semmi, de semmise már
Ez a zápor
Sem mossa le rólam
A vágyat utánad

[PART I. AZ ŐSANYA SZÓL IVADÉKAIHOZ]

Ösvényteken csend és homály legyen
Árnyék-párta simuljon sírotokra
Tovább-lengő fények mögött vigyen
Pályátok a teljes sötétbe vissza

Lámpa lámpát érint az asztalon
Sok göndör fénylugas egymásba-olvad
Közéjük mégis árny karéja horpad
Ott a vakon-látó bogár oson

Sugárban, én ezer makacs szülöttem
Sok meggyalázott, úgy igyál-egyél
Mint légbe sarat öntő sűrű ködben
Hol görcs kérgekből pillog a veszély

Míg rádlel ködöt tépő gyors körökben
A legvégső, feloldó, korom éj
A legvégső, feloldó, korom éj
A legvégső, feloldó, korom éj

[PART II. A MEDVE-ŐS]

Az elmaradt násszal szívében
Mélyben hol majom-árny sivít
A medve bölcs lépéseit
Kutatta egyik angyal-énem

Nagy szelleme békésen él
Örök télben övéinel
Melegülnek lenyúzott
Lenyúzott bőrén

A hyperboreus az éjben
Bundafejtő kést élesít
Dalolja medve őseit
S megöli gyermeki-serényen

Az angyalon szikráz a dér
Így várja, gyúl-e felszökő fény
Talán egy rovar
Rovar szárnyfedőjén

Öreg leszek nagyon holnap
Nagykabátot terítek a szívemre
Vállamra varjak fekszenek
Hajamból holt lepkék
Velük mozdul a domb, a dér
És kék vászon lesz az ég
Ha lefekszem alá
Szívemen nagykabát
Öreg leszek nagyon
Lassú és jó